Ugat a kutyám – panaszkodik a szomszéd

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt | 2018.07.12 | Ingatlan

Biztosan minden kutya tulajdonos fejében lejátszódott már az a baljós forgatókönyv, hogy mi történik, ha egyedül hagyott kutyája napközben hallatja a hangját és a kutya ugatás emiatt megzavarja a szomszédok nyugalmát. Kell aggódnunk a következmények miatt? Egyáltalán lehet-e bármilyen jogi következménye a dolognak? Természetesen, mint a legtöbb esemény az életünkben ez is könnyen jogi útra terelhető.

Elöljáróban fontos megvizsgálni, hogy milyen körülmények között él kutya és gazdája. Egészen más lehet a helyzet egy sok-lakásos társasházban vagy egy kertvárosi övezetben elhelyezkedő ház kertjében.

Mi a helyzet tehát egy társasházban élő kutya esetében? A legújabb joggyakorlat szerint a társasház alapító okirata nem rendelkezhet úgy, hogy meg tiltja az állattartást, mert ezzel a tulajdonhoz való jog aránytalan korlátozása következhet be. Mi lehet viszont, ami ennek ellenére korlátok közé szoríthatja az állattartást társasházban? A társasházak szmsz-be foglalt házi rendben kötelesek szabályozni a lakhatás nyugalmát szolgáló szabályokat, amelyek rendszerint kiterjednek a társasházban (nem) megengedett zajokra, hangoskodásra. Korlátozható a társasház szmsz-ében az egy lakásban tartott kutyák száma is, ehhez érdemes az állatvédelmi törvény által meghatározott minimum követelményeket alapul venni. Ezek a korlátozások abban az estben jogszerűek, ha a korlátozás nem jár aránytalan sérelemmel.

Vajon más lehet egy szomszéd tolerancia küszöbe egy kertvárosi, családi házas övezetben élő kutya esetében? Egy társasházhoz képest egy csendesebb külvárosi látképhez a fejünkben könnyebben passzol egy kertben szunyókáló, vagy éppen a postást ugató kutya képe. Alapestben mind a kutyatulajdonosnak, mind a szomszédnak más lehet az elvárása egy ehhez hasonló környezetben, hiszen térben távolabb élnek egymástól és társadalmilag még mindig jobban elfogadott egy kertben tartott kutya képe. Ennek ellenére kutyatulajdonosként lakóhelyünktől függetlenül szem előtt kell tartanunk a szomszédjaink pihenési igényeit – nyilvánvalóan ésszerű keretek között.

Mit jelenthet ez a gyakorlatban? Igyekezzünk odafigyelni, hogy az éjszakai órákban biztosítva legyen szomszédjaink zavartalan pihenése. Azonban érdemes lehet erre nappal is odafigyelnünk, nehogy egy kevésbé állatbarát szomszédunk a jegyzőhöz forduljon jogvédelemért. És ezzel el is érkeztünk a kedves szomszédokat megillető jogokhoz.

Amennyiben tehát mégsem sikerül elhallgattatnunk jószágunkat, szomszédjaink a területi jegyzőnél kezdeményezhet birtokvédelmi eljárást. Ilyenkor a másik fél hivatkozhat arra, hogy kutyánk „jogalap nélkül háborgatja” őket ingatlanuk a zavartalan birtoklásban. Szomszédunknak ezen „zavarást” követő egy éven belül van lehetősége a jegyző előtt eljárást kezdeményezni, ezt követően csak bíróság előtt tudja érvényesíteni igényét. A jegyző a birtoksértőt – jelen esetben a kutya tulajdonosát – eltilthatja a birtoksértő magatartástól – a „kutyaugatástól” – kivéve, ha a birtoklás megzavarását köteles tűrni. Mégis mikor köteles ilyet bárki tűrni? Például akkor, amikor az illetéktelen betolakodót ugatja meg a kutyát. A kérelmet szóban és írásban egyaránt elő lehet terjeszteni, annál a jegyzőnél, amelyik illetékességi területén a zavarás megvalósult. Ha szeretnénk tippet adni jó akaró szomszédjainknak, mindenképpen figyelmeztessük, hogy a tényállás tisztázáshoz szükséges bizonyítékokat is terjessze a jegyző elé. Azonban előfordulhat, hogy kutyatulajdonosként nekünk is szükséges bizonyítanunk a minket igazoló tényeket. Az erről szóló kormányrendelet ugyanis kimondja, hogy annak a félnek kell bizonyítania a tényeket, akinek érdekében áll, hogy a jegyző azt valósnak fogadja el. Emellett kötelesek vagyunk eltűrni az eljárás során az esetleges helyszíni szemlét. Ha a birtokvédelmet kérő nem szolgáltat elégséges bizonyítékokat a jegyző a kérelmet elutasítja és az eljárási költségek megfizetésére kötelezi. Ellenkező esetben gondoskodik a határozat végrehajtásáról és a birtoksértőt kötelezi a költség viselésére.

Sajnos szomszédjainkat nemcsak a zaj, hanem a kellemetlen szagok is megzavarhatják a birtoklásban. Ha indokolatlan bűz árad a kertünkből/lakásunkból, amit az állataink okoznak, számíthatunk rá, hogy birtokvédelmi eljárásban birtoksértőként találjuk magunkat. Ne felejtsük tehát tisztán tartani a kertet és lehetőleg ne a szomszéd hálószóba ablaka alá telepítsük a kutya kennelt vagy a komposzt ládát.

Még egy utolsó jó tanács: ha szomszédunk jogon kívüli utat választana a probléma megszüntetetéséhez és megpróbálná eltenni kutyánkat láb alól, ne legyünk restek feljelentést tenni a redőségen állatkínzás vétségének gyanúja miatt. A büntetőtörvénykönyv szerint, aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha az állatnak különös szenvedést okoz, vagy maradandó egészségkárosodását, illetve pusztulását okozza, akár három évig is terjedhet a kiszabott szabadságvesztés büntetése.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.