Új alapokon az állami építési beruházások – Vitarendezés és jogorvoslat

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. | 2024.02.22 | Közbeszerzés

Korábbi cikkeinkben átfogó jelleggel már ismertettük az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Beruházási törvény) hatályát, illetve a törvényben meghatározott szereplőket. Jelen cikkünkben egy sarkalatos kérdésről, a jogviták rendezésének módjáról számolunk be, ismertetve a törvényi rendelkezéseket és a törvényjavaslat előterjesztői indokolását is.

Az állami építési beruházások kapcsán felmerült építészeti-műszaki jellegű viták elbírálására vonatkozó rendelkezéseket a Beruházási törvény 54. §-a tartalmazza.

Az állami építési beruházásokkal kapcsolatos építészeti-műszaki tervezési, építési és kivitelezési szerződések teljesítéséből fakadó viták esetében az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: TSzSz tv.) szerinti Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakértői véleményét kell kérelmezni. Amennyiben valamely fél nem osztja a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv véleményét, akkor a vélemény kézhezvételét követő hat hónapon, de legkésőbb a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásától számított harminc napon belül keresetet terjeszthet elő a bíróságnál a másik féllel fennálló jogvita rendezése érdekében és ezen per keretében élhet jogorvoslattal a véleménnyel szemben.

A törvény a beruházáshoz kapcsolódó tervezői, műszaki ellenőri, kivitelezői vállalkozási szerződések teljesítésével összefüggő egyes polgári jogviták elbírálására kizárólagos illetékességi szabályt állapít meg amikor kimondja, hogy nettó 200 millió forintot meghaladó pertárgyértékű polgári jogvita elbírálására a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. Az eljárásban a Fővárosi Törvényszék három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, akik közül az egyik tag műszaki vagy azzal egyenértékű felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

Ha a tervező tevékenységével összefüggésben bírósági eljárás van folyamatban, a bírósági eljárás idejére az építtető kezdeményezheti a tervező kamarai engedélyének felfüggesztését.

Ha a tervező a tevékenységével jogerős ítélettel igazolt módon kárt okozott az építtetőnek, a kamara a kár mértékével arányosan kezdeményezi a tervező működési engedélyének felfüggesztését vagy visszavonását.

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított per tekintetében kétszintű törvényi szabályozás állt elő (ha a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény rendelkezéseit is figyelembe vesszük, akkor háromszintű). Az általános szintű rendelkezéseket a TSzSz tv., míg a különös rendelkezéseket az állami építési beruházások esetén a Beruházási törvény tartalmazza azzal, hogy a Beruházási törvény egyértelművé teszi a két törvény alkalmazási viszonyát az esetleges jogértelmezési bizonytalanságok elkerülése érdekében. A TSzSz tv. 5/A. alcímében foglalt rendelkezéseit a Beruházási törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.