Űrlapkitöltés mesterfokon

Szerző(k): Dr. Hortobágyi Sándor | 2018.07.26 | Követeléskezelés

In medias res:

Közjegyző felhívja a jogi képviselőt, hogy a Magyar Állam nyilvántartási számát adja meg.

Közjegyző – visszautasítás terhével (!) – felhívja a jogi képviselőt, hogy a Társasház nyilvántartási számának rovatában tüntesse fel azt a szót, hogy „nincs”.

Bíróság visszautasítja a kereseti kérelmet, mert a határozott kereseti kérelem annak végén van.

Közjegyző visszautasítja a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet (hiánypótlást és részletes megmagyarázást követően), mert annak 7. részében, „Ügyviteli költség” megjelöléssel a jogosult nyilvánvalóan (!) főkövetelést érvényesít  eljárási költségként.

Ellentmondást követően perré alakult eljárásban, ahol a felperesnek már kizárólag perköltségigénye van alperessel szemben (és mint ilyen, kétséges, hogy ilyenkor mi a helyes eljárás az új perjogi szabályok értelmében), a bíróság megszünteti az eljárást, mert a felperes „csak” a perköltség megfizetésére terjesztett elő határozott kérelmet. Álláspontja szerint felperesnek elő kellett volna terjesztenie a teljes, eredeti követelését, ha fennáll, ha nem (!), majd ugyanabban az okiratban (!) egyben elállni a követeléstől.

Közjegyző – júniusban – visszautasítja a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, mert több parkolási esemény együttes érvényesítése álláspontja szerint a keresethalmazatnak az „összefüggő jogviszony” fordulatába sem illik bele. Megemlítendő, hogy a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezletének állásfoglalása már májusban ez ellen a helytelen gyakorlat ellen foglalt állást.

A földhivatalok némelyike még mindig azt a gyakorlatot követi, hogy ellenjegyzett ügyvédi okiratok üres hátoldalait (!) alá kell írni. Egy üres oldalt, tartalom nélkül, alján egy aláírással. Korábban miniszteri jogértelmezés foglalt állást ezen helytelen gyakorlat ellen.

Egy 3 millió forintos kölcsönkövetelés esetében a keresetlevélben feltüntetendő, hogy kéri a felperes erre a 3 millió forint összegre kötelezni alperest, mindezt miért, milyen bizonyítékokkal tud szolgálni (jellemzően: kölcsönszerződés) stb. Majd a keresetlevél végén – külön (!) – fel kell tüntetni a pertárgyértéket (komoly jogi fejtörés kikövetkeztetni). Szintúgy a meghatározásnál figyelembe vett tényeket (mondjuk, hogy ennyit adott kölcsön a felperes – ezt szintén fontos megemlíteni, hiszen korábban sehol sem szerepel a keresetlevélben ez az információ). Valamint, ezen tény bizonyítékát (szinte hihetetlen módon ez a kölcsönszerződés, ez sem szerepelt korábban a keresetben, jó tudni tehát).

Ha a keresetben arra hivatkozunk, hogy van egy szerződésünk, akkor a bizonyítási eszközre irányadó szabályok szerint fontos leírni, hogy ez mit bizonyít (?) és miért alkalmas bizonyítéknak (?). Egy szerződés.

Vessük össze a fentieket az alábbiakkal!

Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításával kiegészített 28. cikke:

„A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.”

Tegyük hozzá ehhez, hogy a Pp. preambuluma szintén ekként fogalmaz: „Az Országgyűlés (…) a polgárok szolgálatát biztosító, a közjónak és a józan észnek megfelelő jogalkalmazás eszméjétől vezérelve (…)” alkotta meg a jogszabályt.

Sic itur ad astra,

Közben azért ne essünk – hasra!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.