Üzletág-átruházás jogi szemüvegen át

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. , Dr. Sándor Géza Árpád | 2019.07.18 | Cégjog

Az üzletág fogalmát az áfatörvény határozza meg: „vállalkozásnak olyan működő egysége, amely szervezeti szempontból függetlenül, a hozzá tartozó vagyonnal alkalmas az önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására”. Üzletág-átruházás esetén a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő, áfatörvényben megállapított joghatások nem állnak be; azaz az ügylet mentes az általános forgalmi adó alól. Az üzletág-átruházás áfatörvényben meghatározott feltételeinek ismertetését mellőzve, a jelen cikk az üzletág-átruházáshoz kapcsolódó jogi kérdéseket veszi sorra.

Mindenekelőtt az üzletág-átruházást a tranzakciók világában kell elhelyezni, hogy az üzletág-átruházással kapcsolatos jogi kockázatok kirajzolódjanak. Az M&A tranzakciókról általában című bejegyzésünkben már ismertettük a vállalatfelvásárlások alapvető módozatait. Itt csak utalunk a „share deal” és az „asset deal” tranzakciók közötti elhatárolásra: míg az előbbi valamilyen társasági jogi jogintézmény útján történő tranzakciót feltételez, az utóbbi esetben elsődlegesen a tulajdonjog átruházásának Ptk.-ban foglalt szabályai érvényesülnek – beleértve a rendelkező és a kötelező ügyletek sajátosságait is.

Az üzletág rendszerint magában foglal ingóságokat (eszközök), ingatlanokat, szellemi tulajdon körébe tartozó javakat (védjegy, szerzői jog), üzleti titkot vagy know-how-t, munkavállalók átadását, és végül, de egyáltalán nem legutolsó sorban az átruházó szerződésállományát. Áfa szempontból ezek egyetlen ügyletet jelentenek, de polgári jogilag – függetlenül attól, hogy egyetlen szerződésben kerülnek átruházásra – már összetettebb a kérdés.

Ingók és ingatlanok átruházása esetében figyelemmel kell lenni az egyik legalapvetőbb, római jogból eredő „nemo plus iuris” alapelvre, azaz az átruházó csak olyan dolognak tudja átruházni a tulajdonjogát, amelyiknek a tulajdonosa; így például a lízingelt eszközök átruházása egy egyszerű adásvételi szerződés útján nem valósulhat meg. Az ingatlanok esetében pedig figyelemmel kell lennie az ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz szükséges formaságok betartására is és a kötelező jogi képviseletre.

A szellemi tulajdon körében a védjegyek esetében nem szabad megfeledkezni arról, hogy a védjegy-jogosultság átszállásához nem elegendő a jogcím, a védjegy átruházásához a jogosult személyében bekövetkezett változásnak védjegy-lajstromba történő bejegyzése is szükséges. Szerzői joggal érintett művek esetében amellett, hogy a személyhez fűződő és a vagyoni jogok elhatárolása is fontos, egyes művek felett felhasználási jog szerezhető, más esetekben a vagyoni jogok át is ruházhatóak.

Az üzleti titok védelméről szóló törvény hatályba lépésével most már az üzleti titokhoz és a know-how-hoz fűződő jog átruházása is nevesítésre került; ebben az esetben a Ptk. jogátruházásra vonatkozó általános szabályai alkalmazandóak.

A munkavállalók átadása körében az Mt. munkáltatói jogutódlásra vonatkozó szabályait kell szem előtt tartani, amelyek közül kiemelendő a munkavállalók, illetve az érdekképviseleti szervek megfelelő tájékoztatásának kötelezettsége.

Az átruházó szerződéses jogviszonyai, kereskedelmi szerződései kapcsán a legfőbb probléma, hogy hogy azokat jellemzően csak akkor lehet átruházni, ha ahhoz a harmadik fél is hozzájárul. Ellentétben tehát egy „share deal”-lel, ahol pl. a céltársaság feletti irányítási jog megszerzése nem érinti az egyes szerződésekkel kapcsolatos jogutódlást, az üzletág-átruházás körében minden egyes szerződés esetében meg kell állapodni a harmadik féllel.

A fentiekben az üzletág-átruházás jogi aspektusát illető legalapvetőbb tudnivalókat foglaltuk röviden össze. Az üzletág-átruházás kapcsán azonban számos további kérdés merül fel: hogyan kell megállapítani a vételárat; milyen szavatossággal tartozik az átruházó; egészben vagy akár részben is el lehet-e állni az ügylettől; mit tehet az átvevő, ha a kereskedelmi partnerei nem járulnak hozzá az átruházáshoz, vagy ha a legtöbb munkavállaló felmond a tranzakciót követően; ki viseli az általános forgalmi adót, ha az ügyletet kapcsán utólag a NAV megállapítja, hogy nem valósultak meg az üzletág-átruházás áfatörvényben meghatározott feltételei stb.

Az üzletág-átruházást érintő kockázatokkal az ügylet megkötését megelőzően tisztában kell lenniük a feleknek, hiszen csak így tudják az üzletág valós forgalmi értékét megállapítani; és az üzletág-átruházási szerződésben mindezt megfelelően kell kezelni, amihez az adótanácsadók és a jogi szakértők bevonása fokozottan javasolt.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.