Üzletrész jogi sorsa a házastársi vagyonmegosztás során

Szerző(k): Dr. Puskás Attila , Dr. Gaál Barnabás | 2019.02.28 | Cégjog

A mindennapi életben egyre gyakrabban fordul elő, hogy a házastársak a házasságukat felbontják, amely döntés egy sor jogi feladat elé állítja a házastársakat.

A házasság felbontásának egyik legalapvetőbb jogkövetkezménye a házastársi vagyonközösség megosztása. A vagyon megosztása főszabály szerint a házastársaknak az életközösségük alatt szerzett vagyonelemek (ingó, ingatlan stb.) megosztását jelenti.

De mi van abban az esetben, ha a házastársi vagyonközösség részét képezi – akár közös ráfordítással megszerzett – gazdasági társaságban fennálló részesedés is?

E kérdés azért is érdekes, mivel a megválaszolásához különböző jogterületek összehangolása szükséges, ugyanis a vagyonközösség megosztásával kapcsolatban a családjog, míg az gazdasági társaságokkal kapcsolatban a gazdasági jog tartalmazza a vonatkozó rendelkezéseket.

Jelen cikkünkben a legelterjedtebb gazdasági társasági forma, a korlátolt felelősségű társaság szempontjából vizsgáljuk a házastársi vagyonközösség megosztása során, a társasági részesedés kiadásával kapcsolatban felmerült igényeket.

A gazdasági társaságban fennálló részesedés, vagyis üzletrész megosztásának vizsgálata előtt azonban szükséges tisztázni annak fogalmát.

Az üzletrész fogalmát a törvény akként határozza meg, hogy az üzletrész a törzsbetéthez kapcsolódó tagsági jogok és kötelezettségek összessége, amely a társaság nyilvántartásba vételével keletkezik.

A törvény a családjogi szabályokat szem előtt tartva szabályozza, hogy miként lehet a vállalkozásba bevitt házastársi közös vagyont megosztani. E körben a társasági tagsági jogok átruházására vonatkozó szabályoknak van különös jelentősége.

A vagyonmegosztás során a korlátolt felelősségű társaság esetén az a házastárs, amelyik a társaságnak nem tagja, igényt tarthat a társasági jogokat megtestesítő üzletrész tulajdonjogára vagy annak egy részére is, amelynek megszerzésével egyben a társaság tagjává is válik.

A törvény a vagyoni hányad megszerzéséhez a társasági jogi szabályokra való utaláson túlmenően azt a további feltételt írja elő, hogy az üzletrésznek a nem tag házastárs által házastársi vagyonközösség megosztása jogcímén való megszerzésére csak akkor van lehetőség, ha a nem tag házastársat megillető vagyoni hányada más módon nem adható ki.

A társasági jogi részletszabályoknak való megfelelés, valamint a házastársi vagyonközösség megosztásának ily módon történő egyedüli lehetséges módja tehát, hogy azon konjunktív feltételek teljesüljenek, amelyek ahhoz kellenek, hogy a házastársi vagyon megosztása során a tag házastárs üzletrésze a nem tag házastárs részére kiadható legyen.

A törvény úgy rendelkezik, hogy a házassági vagyonjogi igény alapján taggá válni kívánó házastárs esetén az üzletrész-átruházás szabályait kell alkalmazni.

Azonban a házastárs által megszerezni kívánt üzletrészre vagy annak hányadára az üzletrész-átruházás szabályai alól kivételt jelent, hogy a kft. többi tagja elővásárlási jogot nem gyakorolhat, illetve a házastársnak nem kell a törzsbetét befizetésének előfeltételét érvényesíteni. Az egyöntetű bírói gyakorlat alapján a fenti eltéréseknek az az oka, hogy a házastárs a házassági vagyonjogi szabályok értelmében már jogosultja a közös tulajdonba tartozó üzletrésznek, ezért mégsem tekinthető teljes mértékben kívülállónak.

A helyzet persze nem ennyire egyszerű, ugyanis a házastárs szerzésére alkalmazni kell az üzletrész felosztásával kapcsolatos szabályokat is, vagyis ha a társaság nem járul hozzá az üzletrész felosztásához, akkor a házastárs önálló üzletrészt nem szerezhet, csak üzletrész-hányadra válhat jogosulttá.

Ugyancsak alkalmazandóak az üzletrész-átruházásnak a társaság beleegyezésével kapcsolatos szabályai is, ugyanis amennyiben a társasági szerződés kikötötte a beleegyezés jogát, akkor a házastárs is csak e beleegyezés birtokában szerezheti meg az üzletrészt vagy az üzletrészhányadot.

Lényeges, hogy az üzletrész megszerzésével kapcsolatos fenti rendelkezések csak főszabályszerűen érvénysülnek, azaz, amennyiben az adott társaságra vonatkozó szabályok szerint nem kerülhet sor az üzletrésznek a házastárs részére történő kiadására, a házastárs akkor is kérheti az üzletrész értékének figyelembevételét a vagyonközösség megszüntetése során, amely alapján a vagyon megosztása az üzletrészre eső érték elszámolásával is történhet.

Ha tehát a tagként szereplő házastárs marad a társaság tagja, és a másik házastárs nem szerezhet tagsági jogokat, akkor az üzletrész értékének egészét a tagnál számolják el, és ezt a vagyonközösség más elemeiből kell kompenzálni a házastársnál.

Társasági és családjogi kérdésekkel kapcsolatban forduljon bizalommal az Ecovis Legal Hungary szakértőihez!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.