Változások a nemzetközi kereskedelemben: INCOTERMS2020

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. , Dr. Sándor Géza | 2019.08.29 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Biztosan mindenki találkozott már nemzetközi adásvételi szerződések kapcsán az EXW, FOB, DAP CIP stb. fogalmakkal. Ezek az ún. Incoterms (International Commercial Terms) betűszavak, amelyek a nemzetközi árukereskedelemben töltenek be rendkívüli fontosságú szerepet azáltal, hogy az áru leszállítása körében elegendő a feleknek ezekre a fuvarparitásokra hivatkozniuk, hogy mindkét fél tisztában legyen az áru szállításának feltételeivel és a felelősségi szabályokkal. Az Incoterms tehát egy szokványgyűjtemény, amely leírja, hogy a megvásárolt áru milyen módon jut el az eladótól a vevőig.

A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) 1919-ben került megalapításra, és 1936-ban tette közzé az első Incoterms-szabályokat, amelyeket a világgazdaság folyamatos változására tekintettel időről időre felülvizsgál. A jelenleg hatályos Incoterms2010-t 2020. január 1. napjával az Incoterms2020 váltja fel; ettől függetlenül a korábbi Incoterms-szabályok alatt megkötésre került szerződések ugyanúgy változatlan tartalommal maradnak hatályban és érvényben.

Hivatalosan csak 2019 szeptemberében kerül közzétételre, de az előzetes javaslatokból és vitaanyagokból már jól körvonalazódik néhány érdemi változás a paritások kapcsán.

Várhatóan megszűnik az FAS (free alongside ship / költségmentesen a hajó oldalához) szállítási mód, amely – az ömlesztett rakományok kivételével – kevéssé népszerű, és amely egyébként helyettesíthető az FCA (free carrier alongside / költségmentesen a fuvarozónak) szabvánnyal. Az FCA, mint a leggyakrabban alkalmazott fuvarparitás kapcsán várható, hogy ketté lesz bontva egy szárazföldi és egy vízi szállításra alkalmazható klauzulával.

Az előkészítő anyagok alapján megszűnhet az EXW (ex works / üzemből) klauzula, mivel inkább a nemzeti, mintsem a nemzetközi kereskedelemben használatos, figyelmemmel arra, hogy az EXW típusú szállítás esetén az eladó csupán az áru saját telephelyén történő átadására köteles anélkül, hogy bármilyen költséget vagy kockázatot vállalna a szállításból.

A DDP (delivered duty paid / vámfizetéssel leszállítva) jelentése, hogy az eladó a vevő által megjelölt helyre szállítja az árut, és visel minden kockázatot és költséget, beleértve az export és import vámkezelést is, így ez a klauzula jelenti az eladó számára a legnagyobb kockázatot. A tervezett változás az import vámkezelésből adódó problémákat küszöbölné ki azzal, hogy a DDP helyett létrejönne a DTP (Delivered at Terminal Paid) és a DPP (Delivered at Place Paid) formula: az első eset a vevő országán belüli, az utóbbi eset pedig az ezen a területen kívüli szállításokra vonatkozna.

Egy új paritás, a CNI (Cost and Insurance) bevezetése is várható, amely az FCA és a CFR/CFI közötti távolságot hidalja át azzal, hogy az eladó felelősségi körébe helyezi a nemzetközi fuvarbiztosítás megkötését, de a vevő viseli továbbra is a fuvarozással kapcsolatos kockázatokat.

Az Incoterms2020 megjelenésére sor kerül papír alapú és elektronikus kiadványokban is, de még mobil applikáció is elérhető lesz hozzá. A hivatalos Incoterms-szabályok 27 nyelvre kerülnek lefordításra a nemzeti iparkamarák közreműködésével. Az ICC továbbá dolgozik elosztott főkönyvi technológiára (DLT) és az Incoterms-szabályokra épülő, digitális adásvételi megállapodásokat magában foglaló platform fejlesztésén is.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.