Végrehajtás elrendelése

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Juhász Gábor | 2023.02.16 | Követeléskezelés

A végrehajtási eljárás legfontosabb szereplői a végrehajtást kérő és az adós. A végrehajtást kérő szempontjából fontos kérdés, hogyan kezdeményezzünk végrehajtási eljárást az adóssal szemben?

A bírósági végrehajtási eljárásól szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 10. §-a rendelkezik arról, hogy milyen végrehajtható okirat alapján van helye a végrehajtási eljárás megindításának. Ilyen végrehajtható okirat például a bíróság és a közjegyző által kiállított végrehajtási lap, az olyan okirat, amelyet a bíróság vagy a közjegyző végrehajtási záradékkal látott el és a bíróság végrehajtást elrendelő, letiltó, illetve átutalási végzése, továbbá közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozata. [Vht. 10. §]

Végrehajtási kérelem

A végrehajtást kérő értelemszerűen minél hamarabb szeretné megindítani a végrehajtási eljárást, ehhez szükség van arra, hogy végrehajtási kérelmet terjesszen elő. A végrehajtást kérő a végrehajtási kérelem előterjesztésekor köteles megadni az adós nevét (szervezet esetén elnevezését, cég esetén cégnevét) és az azonosításához szükséges adatokat (legalább a születési helyét, idejét és az anyja nevét, illetve a szervezet nyilvántartási számát, cég esetén a cégjegyzékszámát), az ügy körülményeitől függően: az adós lakóhelyét, munkahelyét, illetőleg székhelyét, telephelyét (a továbbiakban: székhelyét) és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helyét; az ebben a pontban felsorolt adatok közül legalább egyet közölni kell, valamint ingatlan-végrehajtás kérése esetén közölni kell az ingatlannyilvántartási adatokat. [Vht. 11. §] 

Az adós adatainak megadásán nincs mit magyarázni. A Vht. a gyorsabb és hatékonyabb végrehajtás elősegítése végett, ha és amennyiben a végrehajtást kérő rendelkezésére állnak információk a végrehajtható vagyontárgyakról, a törvényhozó elvárja, hogy a végrehajthatói okiraton feltüntetésre kerüljön. A végrehajtási eljárás gerincét képezi az ingatlanvégrehajtás. Nem véletlen a Vht. azon rendelkezése, amely szerint, ha a végrehajtható okirat tartalmazza az ingatlan adatait, a végrehajtó a végrehajtási költség megelőlegezését – ideértve az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának a megfizetését – követő 3 munkanapon belül lefoglalja az ingatlant [Vht. 138. § (1)]. Hasonló rendelkezést tartalmaz a Vht. az adós pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg végrehajtás alá vonása vonatkozásában. Ha a végrehajtható okirat tartalmazza az adós pénzforgalmi számlájának adatait, vagy ha az ügyben helye van végrehajtásnak az adós pénzforgalmi számlán kezelt összegeire és a pénzforgalmi számla adatai egyébként rendelkezésre állnak, a végrehajtó a végrehajtható okirat kézhezvételét követő 2 munkanapon belül kiadja a megbízást, 5 munkanapon belül pedig postai úton kézbesíti a végrehajtható okiratot. [Vht. 82/A. (7)]

Összegzés

A hatékony és gyors vagyonkutatás és az azt követően a végrehajtó által foganatosított eljárási cselekmények, mint például a végrehajtási jog bejegyzése iránti megkeresés, valamint az ingó vagyontárgyak lefoglalása megakadályozhatja az adóst abban a törekvésében, hogy a végrehajtási eljárás megindulását követően a végrehajtó és végrehajtást kérő elöl fedezetelvonást hajtson végre. A fentiekre tekintettel egyértelműen megállapítható, hogy a végrehajtási eljárás megindítása előtt érdemes tájékozódni az adós tulajdonában lévő vagyontárgyakról és a végrehajtási eljárás megindítása előtt a végrehajtási kérelem előterjesztésekor feltüntetni a vagyontárgy beazonosításához szükséges adatokat.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.