A vélelem már nem védelem! Enyhült az ügyvezetők csődtörvény szerinti felelőssége?!

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2018.02.15 | Követeléskezelés

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtörvény) már korábban is áttörte azt a polgári jogi korlátot, mely szerint a vezető tisztségviselők által ezen jogkörükben eljárva harmadik személynek okozott károkért maga a jogi személy felel (az meg kell jegyezni, hogy a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta).

A Csődtörvény korábbi előírásai szerint a hitelezők vagy – az adós nevében – a felszámoló a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérhették a felszámolást elrendelő bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítését meghiúsították, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését.

Mentesült a felelősség alól a vezető, ha bizonyítani tudta, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá az adós legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében.

Vélelemként állította fel a törvény ugyanakkor arra vonatkozóan, hogy amennyiben a vezető a felszámolás kezdő időpontját megelőzően nem tett eleget az adós éves beszámolója letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, vagy nem teljesítette a Csődtörvényben meghatározott beszámoló-készítési, irat- és vagyonátadási, továbbá tájékoztatási kötelezettségét, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kellett.

A Csődtörvény mind a mentesülési szabályt, mind pedig a vélelmet illetően változáson ment keresztül.

A mentesülés körében a vezetőnek immár azt kell bizonyítania, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően

• nem vállalt az adós pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan üzleti kockázatot, illetve
• az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá az adós gazdálkodó szervezet legfőbb szerve (döntéshozó szerve) intézkedéseinek kezdeményezése érdekében.

Arra sajnos nem ad a Csődtörvény egzakt magyarázatot, hogy mi minősül indokolatlan üzleti kockázatnak, így ezt valószínűleg a bíró gyakorlatnak kell kidolgoznia.

A fent ismertetett vélelmet ugyanakkor a Csődtörvény megszüntette.

Az új szabályozás szerint amennyiben a vezető a felszámolás kezdő időpontját megelőzően immár neki felróhatóan nem vagy nem megfelelően tett eleget az adós gazdálkodó szervezet éves beszámolója letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, vagy nem teljesíti a Csődtörvényben meghatározott beszámoló-készítési, irat- és vagyonátadási, továbbá tájékoztatási kötelezettségét, a törvényi vélelem helyett azt kell bizonyítania, hogy a vezetői tisztségének időtartama alatt nem következett be fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet, vagy ha ilyen körülmény fennállt, a vezetési feladatai ellátása során a hitelezők érdekeit is figyelembe vette.

Nehéz eldönteni, és erre utal az alcímben egyszerre szereplő kérdőjel és felkiáltójel is, hogy ezzel egyszerűsödött, vagy nehezedett a vezető tisztségviselők helyzete, mindenesetre vélhetően újabb kihívás elé sikerült állítani a jogalkalmazó bíróságokat.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.