Vigyázat, büntetnek – jelentősen nőttek a munkavédelmi bírságok tételei

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2024.03.07 | Munkajog

2024. március 1-től jelentősen változtak a munkaügyi és a munkavédelmi bírságra vonatkozó szabályok.

A két releváns jogszabály a 24/2024. (II. 14.) Korm. rendelet egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról, és a 25/2024. (II. 14.) Korm. rendelet a munkavédelmi bírság mértékéről és a kiszabására vonatkozó részletes szabályokról, valamint a munkabiztonsági szaktevékenység végzésére jogosult személyek nyilvántartásának és továbbképzésének szabályairól.

A munkaügyi bírság legkisebb összege 150 ezer forintra nőtt (ez korábban 30 ezer forint volt).

A munkaügyi bírság felső határa jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén a) 20 millió forint lehet, ha az eljárás alá vont foglalkoztató a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti középvállalkozás; b) 25 millió forint, ha az eljárás alá vont foglalkoztatónál az ellenőrzés megkezdésekor foglalkoztatottak száma a 249 főt meghaladja.

A munkaügyi bírság kiszabásának mellőzése nem alkalmazható, ha a foglalkoztató a hatósági ellenőrzés megkezdését vagy a hatósági eljárás megindítását követően létesített jogviszony bejelentésére vonatkozó kötelezettségét a hatósági ellenőrzés vagy e hatósági ellenőrzés alapján megindított hatósági eljárás során késedelmesen teljesíti.

Jelentősen módosult a tételes összegű munkaügyi bírságok összege is.

A munkavédelmi bírság összege 100 ezer forinttól 100 millió forintig terjedhet.

A munkavédelmi bírság alapösszege a súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként 100 ezer forint (súlyos veszélyeztetés: olyan veszélyeztetés, amely a baleset, betegség bekövetkezésének magas valószínűségét jelenti, és amelynél a nagymértékű károsodás várható, különösen munkabaleset, foglalkozási megbetegedés).

A munkavédelmi hatóság a hatósági eljárás során

• 2–4 munkavédelmi normasértés esetén 1,5-szeresére;
• 5–7 munkavédelmi normasértés esetén 2-szeresére;
• 8 vagy annál több munkavédelmi normasértés esetén 3-szorosára emeli meg a munkavédelmi bírság mértékét.

Ha a munkavédelmi hatóság a hatósági eljárás során azt állapítja meg, hogy a munkavállaló súlyos veszélyeztetésének időtartama bizonyítottan

• egy óránál tovább fennállt, 1,3-szeresére;
• nyolc óránál tovább fennállt, 1,5-szeresére;
• egy hétnél tovább fennállt, 3-szorosára;
• egy hónapnál tovább fennállt, 10-szeresére emeli meg a munkavédelmi bírság mértékét.

Amennyiben munkáltató mulasztása miatt

• munkabaleset vagy egészségkárosodás következett be, 3-szorosára;
• súlyos munkabaleset – kivéve halálos munkabaleset – következett be, 10-szeresére;
• halálos munkabaleset következett be, 20-szorosára emeli meg a munkavédelmi hatóság a munkavédelmi bírság mértékét.

Abban az esetben, amennyiben a munkavédelmi hatóság korábbi hatósági eljárása során feltárt súlyos veszélyeztetés miatt a hatósági ellenőrzést megelőző három éven belül egy alkalommal a munkáltatóval szemben végleges döntésében munkavédelmi bírságot szabott ki, akkor az új munkavédelmi bírság mértékét 1,5-szeresére emeli meg. Minden további, három éven belül végleges döntésben kiszabott munkavédelmi bírság esetén az ismétlődő jogsértés miatt, ezen bekezdés szerint a legutóbb alkalmazott szorzó bírságonként megduplázódik.

A mikro- és kisvállalkozás vagy természetes személy munkáltató munkavédelmi normasértése esetén a munkavédelmi bírság mértéke 0,8-szeresére csökken, és legfeljebb 25 millió forintig terjedhet; középvállalkozás munkáltató munkavédelmi normasértése esetén a munkavédelmi bírság mértéke 0,9-szeresére csökken, és legfeljebb 50 millió forintig terjedhet (kivéve, amennyiben a munkáltató mulasztása miatt halálos munkabaleset következett be).

A munkavédelmi bírság mértékét a munkavédelmi hatóság mérlegelési jogkörében legfeljebb 20%-kal megemelheti, ha a bírságkiszabás alapjául szolgáló normasértéssel összefüggésben

• megállapítja, hogy a határértékkel jellemzett kóroki tényezőkre megadott határérték túllépése a 20%-ot meghaladja,
• megállapítja, hogy a munkavédelmi normában meghatározott mérték túllépése a 20%-ot meghaladja,
• a munkáltatónál munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személy igénybevétele, illetve a munkabiztonsági szaktevékenység ellátása nem biztosított,
• a munkáltatónál a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás, illetve a munkaegészségügyi szaktevékenység ellátása nem biztosított,
• a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet szerinti II. vagy III. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatónál az előírt kockázatértékelés hiányzik,
• a munkavédelmi oktatás dokumentáltan nem került megtartásra,
• a munkáltató nem szervezte meg a munkavédelmi képviselő választását olyan esetben, amikor ez kötelező lett volna, vagy nem biztosította a megválasztott munkavédelmi képviselő működési feltételeit,
• jogszabályban meghatározott esetekben a munkáltató nem alkalmazott biztonsági és egészségvédelmi koordinátort, illetve
• megállapítja, hogy a munkáltató a munkavégzés hatókörében tartózkodó személy életét, testi épségét és egészségét is veszélyezteti.

A munkavédelmi bírság mértékét a munkavédelmi hatóság mérlegelési jogkörében legfeljebb 20%-kal csökkentheti, ha

• a munkáltató tényfeltárást segítő magatartást tanúsított,
• a veszélyeztetés megvalósulásában a munkavállaló szabályszegő magatartása is közrejátszott, illetve
• a munkáltató a hatályos munkavédelmi előírásoknál szigorúbb megelőző intézkedéseket valósít meg.

Lényeges szabály, hogy a bírsággal kapcsolatos szabályokat kizárólag a rendelet hatálybalépését követően megkezdett hatósági ellenőrzés alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.