Vissza a jövőbe 5. – avagy mikor kérhető a munkaviszony helyreállítása?

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2018.03.13 | Munkajog

Gyakran lehet hallani olyan dühös kirohanást egy-egy felmondást követően, amikor a vélt vagy valós sérelmet szenvedett munkavállaló azzal fenyegetőzik, hogy nemsokára újra a korábbi munkahelyén fog dolgozni.

De tényleg ilyen egyszerű lenne a megszüntetett munkaviszony helyreállítása? A valóságban korántsem.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) jelentősen limitálja azokat az eseteket, amikor egyáltalán kérhető a munkaviszony helyreállítása, és csak a legkomolyabb jogsértések esetén teszi ezt lehetővé.

Hangsúlyos a „kérhető” szó, mert a bíróság egy munkaügyi per során hivatalból nem dönt ebben a kérdésben, az erre irányuló kérelmet minden esetben a munkavállalónak kell előterjeszteni.

Vizsgáljuk meg, hogy melyek azok a kiemelt esetek, amikor igényelhető a megszüntetett jogviszony helyreállítása!

Lehetősége van a munkavállalónak ilyen irányú kérelem előterjesztésére, ha a munkajogviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe ütközik. Ilyenkor a munkaviszony megszüntetésére a munkavállaló valamilyen védendő tulajdonsága ellenére kerül sor.

A másik súlyos jogsértés, amelynek jogkövetkezménye lehet a jogviszony helyreállítása, ha a felmondás az Mt.-ben meghatározott felmondási tilalmak valamelyikébe ütközik. Ilyen eset lehet, amikor a munkáltató annak ellenére mondja fel a jogviszonyt, hogy a munkavállaló szülési szabadságon van.

Ilyen tényállásnak minősül továbbá a szakszervezeti tisztségviselő védelmére vonatkozó előírások megsértésével végrehajtott felmondás, illetve ha a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor munkavállalói képviselő volt.

És idetartozik az az eset is, ha a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát támadta meg sikerrel.

Ez utóbbi szabályozás mögött az a megfontolás húzódhat meg, hogy a munkajogviszony megszüntetése ebben az esetben érvénytelen, mert a munkavállaló a jognyilatkozat megtételekor tévedésben volt, és a tévedést a munkáltató okozta.

A munkaviszony helyreállítása tehát nem evidens és nem automatikus jogkövetkezménye a jogellenes munkáltatói felmondásnak, de kiemelt jogsértések esetén alkalmazható és igénybe vehető jogi lehetőség a munkavállalók előtt.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.