Webshopról rendeltem esküvői öltönyt, elállhatok a szerződéstől a nagy nap után?

Szerző(k): Dr. Farkas Márton | 2021.01.28 | Fogyasztóvédelem és e-kereskedelem

Bizonyára mindenki találkozott már azzal az utcai bölcsességgel, miszerint a webshopok korában már pénzkidobás egyszeri használatra ruhát (vagy egyéb használati cikket) vásárolni az üzletekben. Hiszen ezen elavult módszer helyett csupán a távollevők közötti fogyasztói szerződésekre vonatkozó kormányrendelet szerinti 14 napos elállási jogot szükséges gyakorolni és voltaképpen ingyenesen „bérelhető” az adott termék.

A kéretlen üzleti tanács mögött a kormányrendelet 23. § (1) bekezdésének rendelkezése áll, amely szerint a fogyasztó által gyakorolt, 14 napon belül történő elállás esetén a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított tizennégy napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is. Ebben a körben tehát a fogyasztónak csupán a termék visszaküldésével felmerülő költséget szükséges vállalnia.

Megfeledkezik a javaslat ugyanakkor a kormányrendelet egy másik szabályáról, amely kifejezetten ezt a visszaélésszerű gyakorlatot hivatott kivédeni: a kormányrendelet 25. §-a szerint ugyanis a fogyasztó csak a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó használatból eredő értékcsökkenésért felel.

Ebből az előírásból értelemszerűen következik, hogy a kipróbálást meghaladó használatból következő értékcsökkenésért viszont a fogyasztó igenis helytállással tartozik. A címben megidézett példánál maradva: aki próbált már esküvőt követően használt öltönyt eladni, pontosan tisztában van azzal, mekkora értékcsökkenést jelent a piacon pusztán annak ténye, hogy a ruhadarabot nem frissen az üzlet polcáról kívánja értékesíteni annak eladója.

Adódik a kérdés, hogy mi tartozik a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatnak: alighanem azt nem szükséges külön fejtegetnünk, hogy az esküvői öltöny egész napos használata bőven meghaladja ezt a kategóriát. Általános zsinórmértékül az üzletekben történő személyes próbalehetőséget érdemes irányadónak tekintenünk: miként egy üzletben sem lehetséges, hogy a kiszemelt ruhadarabot próba gyanánt magunkkal vigyünk és az utcán használjunk, webshop megrendelés esetén is túllépjük a termék tulajdonságának megállapításához szükséges mértéket, ha azt már sajátunkként használjuk.

A félreértések elkerülése végett nincs akadálya annak, hogy a webshop saját ÁSZF-jében kifejezett rendelkezést alkalmazzon arra vonatkozólag, meddig terjed a próba lehetősége, ezáltal segítve a vásárlók tájékozódását és jogkövető magatartását. Természetesen, mint minden ÁSZF rendelkezés kapcsán, ebben a körben is figyelemmel kell lenni a fogyasztói jogot csorbító feltétel alkalmazásának generális tilalmára.

És még mielőtt egy egyszerű vállrándítással elintéznénk a fenti problémát azzal, hogy ha nem sérül meg a termék, akkor gyakorlatilag bizonyíthatatlan a használat: gondoljuk át egy pillanatra, hogy a közösségi média korában hány fotó kerül megosztásra például egy esküvőről, ami után meglehetősen nehezen magyarázzuk meg, hogy nem az elállással érintett öltönyben töltötte az egész napot az ifjú férj az eskütételtől egészen a menyasszonytáncig.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.