Termőföldvásárlók figyelem! Nem mindegy, mikor gyakorolja az elővásárlási jogát!

Szerző(k): Dr. Puskás Attila | 2018.06.14 | Ingatlan

Az elővásárlási jogról számos cikkünkben írtunk (például itt és itt). Röviden összefoglalva, az elővásárlási jog nem más, mint az adásvétel egy különös esete, amikor a jogosultnak mindenki mást megelőzően joga van arra, hogy megvegye pl. az adott ingatlant olyan feltételek mellett, mint amilyeneket egy harmadik személy vételi ajánlatában a dolog tulajdonosával közölt.

Termőföldek eladása esetén a törvény szigorú sorrendet állít fel az elővásárlásra jogosultak körében, amelyről szintén írtunk korábban (a fenti linkek egyikén olvasható). Nem elég tehát, hogy erre a sorrendre figyelni kell, de a törvény egy határidőt is felállít a jogosultak számára, hogy az elővásárlási jogukkal meddig élhetnek.

Termőföld eladása esetén a földre vonatkozó, a tulajdonos által elfogadott vételi ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe kell foglalni, és azt a tulajdonosnak – a felek aláírásától számított 8 napon belül – közölnie kell e törvényen, valamint más törvényen, illetve a megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője révén, hirdetményi úton.

Az adásvételi szerződés hirdetményi úton történő közlése a települési önkormányzat polgármesteri hivatala hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel történik. A közlés kezdő napja az adásvételi szerződésnek a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztését követő nap. Az elővásárlási jog jogosultja a közlés kezdő napjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül tehet az adásvételi szerződésre elfogadó, vagy az elővásárlási jogáról lemondó jognyilatkozatot.

Ezzel a 60 napos határidővel kapcsolatban mondta ki a Kúria egy friss döntésében, hogy ez a határidő anyagi jogi határidő, vagyis az elővásárlási jogra vonatkozó nyilatkozatnak ezen 60 napon belül meg is kell érkeznie a címzetthez.

Hogy megértsük, mi a különbség, az egyes határidők között megkülönböztetünk anyagi jogi és eljárásjogi határidőket. Anyagi jogi határidőt általában anyagi jogi szabályok (pl. a Ptk.) állapítanak meg, de eljárási jogszabály (amelyek egyes eljárások szabályait tartalmazzák pl. polgári perrendtartás, közigazgatási hatósági eljárások stb.) is megállapíthat! Az anyagi és eljárásjogi határidők legfontosabb különbsége, hogy anyagi jogi jellegű határidő esetén annak utolsó napjáig az előírt cselekményt el kell végezni, és azt a bíróság vagy más hatóság tudomására kell hozni (a hatóságnak a beadványt meg is kell kapnia), eljárásjogi határidők esetében elegendő, hogy a pl. a beadványt ajánlott küldeményként postára adják, nem kell tehát annak határidőn belül a hatósághoz, bírósághoz megérkeznie.

Az anyagi joginak minősülő határidő elmulasztása jogvesztő vagy elévülési jellegű lehet. A jogvesztés jogkövetkezménye csak a jogszabály kifejezett rendelkezése alapján állhat be (konkrétan a termőföldek eladása esetén jogszabály írja elő, hogy a 60 napos határidő jogvesztő), a jogkövetkezmény pedig, hogy többé nem gyakorolhatjuk a jogosultságunkat; míg nem jogvesztő határidők esetében van helye mulasztásunk kimentésének.

Látható tehát, hogy termőföldek eladása esetében a legszigorúbb 60 napos, anyagi jogi jellegű, jogvesztő határidőn belül gyakorolhatjuk elővásárlási jogunkat.

A határidő számításának ezen kívül számos egyéb részletszabálya is van, amelyekkel nem könnyű tisztában lenni, ezért egy esetleges termőföldvásárlás elmulasztásának elkerülése érdekében keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.