Az Ön vagyonáról is gondoskodhat egy alapítvány – Speciális alapítványi forma születőben

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. , Dr. Pál Gergely Csaba | 2019.02.28 | Cégjog

Korábbi cikkünkben már írtunk arról, hogy Magyarországon alapítványokat akár végrendelet útján is tudunk létesíteni, jelen cikkünkben pedig a nemrég benyújtott törvényjavaslatot kívánjuk röviden elemezni, amely a nagyobb tőkével rendelkező vagyonkezelő alapítványokról, illetve azok speciális szabályairól rendelkezik.

A magyar Kormány 2019. február 12. napján terjesztette az Országgyűlés elé a vagyonkezelői alapítványról, mint új jogintézményről szóló törvényjavaslatot. A javaslat általános indokolása szerint a bizalmi vagyonkezelés jogintézménye mellett a befektetők részéről fennmaradt az igény arra vonatkozóan, hogy akár természetes személyek, akár jogi személyek olyan alapítványt hozhassanak létre, amely professzionális vagyonkezelést is végezhet. Ennek eleget téve a jogalkotói előterjesztés és az új jogszabály tervezetének fő célja az, hogy egy olyan speciális alapítványi forma létesítését tegye lehetővé, amely főtevékenységként vagyonkezelést folytathat. A javaslathoz fűzött indokolás alapján az új jogszabály kereteinek kialakítása során a jogalkotó olyan eszközt kívánt megalkotni, amely megfelelő garanciális elemekkel a családok vagyonának fenntartását, és a család által megfogalmazott célok érdekében professzionális jogi és pénzügyi támogatást rendel a jelentős vagyon mellé.

De mi is tulajdonképpen ez az új jogintézmény? Az egész jogi konstrukció lényege úgy foglalható össze, hogy a vagyonkezelő alapítványt természetes és jogi személy alapító hozhatja létre professzionális vagyonkezelési céllal, az alapító okiratban megjelölt célok és feladatok megvalósítására, valamint a kedvezményezettként megjelölt személy, illetve személyek javára történő vagyoni juttatás céljából.

Megjegyezzük, hogy a kedvezményezetti körhöz kapcsolódóan az előterjesztés lehetőséget nyújt arra vonatkozóan is, hogy a vagyonkezelő alapítványt közérdekű célra alapítsák. Így a vagyonkezelő alapítvány a nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenység finanszírozására, illetve támogatására vagy ilyen tevékenységet ellátó intézmények fenntartására és működtetésére is alkalmassá válik.

Kiemeljük, hogy a vagyonkezelő alapítvány létesítéséhez az alapítvány javára 600 millió forintnak megfelelő vagyont kell rendelkezésre bocsátani, azonban ez nem csak készpénz, hanem akár ingó vagy ingatlan vagyontárgy is lehet. Ez az összeg jelenti a minimális tőkét, amellyel vagyonkezelő alapítványt lehet létesíteni.

A vagyonkezelő alapítvány alapítása során az alapító okiratot közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, s a bírósági nyilvántartásba vételnél a jogalkotó kötelezővé teszi a jogi képviselet alkalmazását.

Az alapító okirat mellett pedig ki kell alakítani az alapítvány befektetési szabályzatát is, amely meghatározza az alapítványi vagyon hasznosításának és gyarapításának kereteit.

Az alapítvány szervezetével kapcsolatban a javaslatból kiderül, hogy az alapítvány vezetését egy legalább 5 fő természetes személyből álló kuratórium látja el és a jogalkotó – a fenntarthatóság érdekében – kötelezővé teszi felügyelőbizottság kijelölését, valamint állandó könyvvizsgáló megválasztását is. A jogalkotó a javaslatban rögzíti továbbá, hogy az alapító okirat a kuratórium és a felügyelőbizottság elnökére és tagjaira vonatkozóan képesítési, végzettségi és egyéb szakmai követelményeket állapíthat meg.

Fontos még kiemelni, hogy a vagyonkezelő alapítvány megszűnésével kapcsolatosan a Ptk.-hoz képest eltérésnek tekinthető, hogy amennyiben az alapítvány tőkéje a meghatározott tőkeminimumot (600 millió forint) nem éri el, úgy a kedvezményezetti kör felé teljesítendő kifizetések csökkenthetők vagy felfüggeszthetők. Ezen túlmenően pedig, ha az alapítvány vagyona három teljes éven keresztül nem éri el a tőkeminimum összegét, akkor ezt úgy kell tekinteni, hogy az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, így az alapítvány megszűnik.

Mivel – a jelen cikk írásakor – még csak egy elfogadás alatt álló törvényjavaslatot tudtunk elolvasni és értelmezni, ezért azzal kapcsolatban, hogy az új jogintézmény milyen hatással lesz a családi vagyonok megóvására, illetve fenntartására, csak a hiányzó részletszabályok megalkotását és a törvényjavaslat végleges, elfogadott változatának értelmezését követően tudunk érdemi álláspontot kialakítani.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.