Nem fizet az albérlőm, kirakom a cuccait és lecserélem a zárat, amíg nyaral…

Szerző(k): Dr. Kesseő-Balogh Péter | 2017.08.03 | Ingatlan

Biztos több tulajdonosnak fordult már meg hasonló gondolat a fejében, miután az albérlője többszöri felszólítás ellenére már hónapok óta nem fizette a bérleti díjat. A tulajdonosok felháborodása érthető, és egyesek szerint morálisan el is fogadható a címben szereplő cselekmény, a jog viszont nem tolerálja az effajta „önbíráskodást”.

Igen „önbíráskodást”, hiszen a tulajdonos a bérleti szerződésben arra vállalt kötelezettséget, hogy a tulajdonát képező lakás birtoklásának, illetve használatának jogát biztosítja a bérlő részére, vagyis amíg a bérleti szerződés hatályban van (bizonyos esetben sajnos ezt követően is), ő nem gyakorolhatja e jogokat. Természetesen a bérlő a lakás használatáért cserébe köteles a bérleti szerződésben meghatározott bérleti díjakat megfizetni. Ha pedig a fizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, szerződésszegést követ el. Mindez viszont nem jogosítja fel a bérbeadót arra, hogy a szerződést kölcsönösen megszegje. A bérbeadó tehát továbbra is köteles tűrni biztosítani, hogy a bérlő a lakását zavartalanul használja. A jog ugyanis az ún. birtokvédelem eszközeivel elsősorban a lakásban lévő birtokost (bérlőt) védi. A Ptk. szerint a birtokost a birtokvédelem mindenkivel, így a tulajdonossal szemben is megilleti. Amennyiben a tulajdonos tilos önhatalommal zavarja az albérlőjét a birtoklásban, vagy akár a címben foglaltak szerint megfosztja a birtoklástól, a bérlő, akár a jegyzőtől, akár a bíróságtól kérheti a birtoklás zavarásának megszüntetését, vagy a birtokállapot helyreállítását, azaz a lakásba történő visszahelyezését.

Nemfizetés esetén a megoldás kizárólag a felmondás lehet. Ez a szerződés egyoldalú megszüntetését jelenti. Nagyon fontos azonban, hogy mikor, és hogyan mondja fel a tulajdonos a bérleti szerződést. A szabálytalan (jogszerűtlen) felmondás ugyanis nem eredményezi a bérleti szerződés megszűnését, ami azt jelenti, hogy a nem fizető albérlő továbbra is a tulajdonos nyakán lakásában marad.

A bérleti szerződés több okból is felmondható a tulajdonos részéről. Jelen bejegyzés témájából kifolyólag most csak a bérleti díj elmaradására tekintettel történő felmondást tárgyalom.

A Lakástörvény szerint, ha a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt – a következményekre figyelmeztetéssel – a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet.

Először tehát fel kell szólítanunk a bérlőt írásban, hogy 8 napon belül fizesse meg az elmaradt bérleti díjat. Fontos, hogy a felszólítást írásban közöljük, illetve hogy utólag tudjuk igazolni, mikor vette át a felszólítást a bérlő. A fizetési határidő ugyanis a felszólítás átvételével indul. Két lehetőségünk van, az egyik, ha megpróbáljuk a felmondás egy példányát az átvétel napját jelölve aláíratni a bérlővel. Ha ez nem célravezető, mert a bérlő például megtagadja az átvételt, vagy az átvétel igazolását, akkor tértivevényes küldeményként postára kell adnunk a felszólítást. A 8 napos fizetési határidő leteltétől számított újabb 8 napos határidőn belül a felmondás kézbesítéséről is gondoskodnunk kell. A felmondás a fizetési határidőt követő hónap utolsó napjára szólhat, de a felmondási idő nem lehet rövidebb 15 napnál.

Figyelem, ha a lakást több személy bérli tőlünk, akkor a felszólításokat és a felmondásokat külön-külön az összes bérlő részére kézbesíteni kell.

Sajnos a jogszerű felmondás ellenére gyakran előfordul, hogy a bérlő nem hajlandó önként elhagyni az albérletet. A témával kapcsolatban ajánlom figyelmükbe Dr. Bihary Ákos kollégám bejegyzését, mely szintén olvasható a blogon.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.