Egy közbeszerzés vagy több közbeszerzés: a műszaki és gazdasági funkció egysége a gyakorlatban

Szerző(k): Dr. Nagy-Fribiczer Gabriella | 2017.08.17 | Közbeszerzés

Az előző bejegyzésünkben általánosságban írtunk a részekre bontás tilalmáról, kiemelve a részekre bontás tilalmával kapcsolatos szabályok téves értelmezésének néhány tipikus példáját, de már akkor jeleztük, hogy a következő posztban a Közbeszerzési Hatóság honlapján megjelent Példatár egyes fontosabb elemeire külön is fel kívánjuk hívni a figyelmet. Ígéretünkhöz hűen alább jelentkezünk a folytatással.

A Példatár, amint azt a megelőző posztban is kiemeltük, a Közbeszerzési Hatóság, a Miniszterelnökség, az EUTAF és a Megyei jogú Városok Szövetsége közös álláspontját tükrözi és az GYIK, azaz kérdés-válasz formában fejti ki az említett szervezetek elvi jellegű jogértelmezését. Ugyanakkor – amint azt maga a Példatár is rögzíti – jogi kötelező erővel nem bír, mindazonáltal a felsorolt példák (a Példatár elkészítésében részt vevő szervezetek közbeszerzések ellenőrzésében betöltött kitüntetett szerepére tekintettel) a gyakorlati jogalkalmazás szempontjából mégis kiemelt jelentőséggel bírnak. 

Akárcsak legutóbb, ezúttal is jelen bejegyzés terjedelmi korlátai szabnak határt az érdekesebb esetkörök bemutatásának, így ezúttal két példát veszünk górcső alá.

Az elsőt azért, mert a javasolt megoldás értelmezése még egy „mezei” jogászt számára is kihívás, nem is beszélve a nem jogi végzettségű közbeszerzőkről.

Íme:

„Két különböző támogatáspolitikai értelemben vett projekt keretében megvalósuló projektmenedzsment feladatok értéke részekre bontható-e (ugyanez a kérdés vonatkozik pl. a tervezés, a műszaki ellenőrzés, a nyilvánosságra, vagy a könyvvizsgálóra is). Olyan feladatokról van szó, melyek egy-egy adott projekthez kapcsolódnak.”

„Elfogadott álláspont: „Aedificium solo cedit” (…) mintájára a „soft” osztja a „hard” sorsát.”

Úgy gondoljuk tehát, hogy a fenti álláspont értelmezése megér egy misét: egyrészt mert – amint arra fentebb utaltunk – nem csak jogászok közbeszerzünk, másrészt mert nem biztos, hogy minden jogászban olyan frissen él a dologi jogi tanulmányok emléke.

A Példatár konkretizált válasza az ismertetett kérdésre a következő: „Aedificium solo cedit”, azaz az épület osztja a föld jogi sorsát, „akié a föld, azé az épület” elv mintájára a különböző projektek fő beszerzési tárgyához kapcsolódó járulékos beszerzési igények osztják az adott fő közbeszerzési tárgy jogi sorsát, ami azt jelenti, hogy különböző támogatáspolitikai értelemben vett projektek esetében az ilyen szolgáltatások részekre bonthatóak. (Megjegyezzük: a klasszikus jogelvre utalásnál talán egyszerűbb  lenne a választ a szolgáltatások esetén a Kbt. alapján vizsgálandó ugyanazon közvetlen célra irányultságra és a szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységére vonatkozó előírásokból levezetni.)

A második példára azért esett a választásunk, mert a megelőző bejegyzésben is szót ejtettünk a különböző helyrajzi szám alatt felvett ingatlanokon megvalósuló építési beruházások esetében a részekre bontás tilalma alkalmazásának nehézségeiről. A Példatár több példája foglalkozik ezzel a fontos kérdéskörrel, amelyek közül ezúttal a 2. számú példát emeljük ki.

„Egy támogatáspolitikai értelemben vett projekt keretében megvalósuló építési beruházások értéke részekre bontható-e, ha eltérő földrajzi helyen találhatóak, fizikailag nem kapcsolódnak össze, de a beruházások tartalma műszakilag hasonló. Pl. két különböző, önállóan funkcionáló iskola épületének teljes körű felújítása egy projekten belül (ezen belül nyílászáró csere, tetőszigetelés, burkolás mindkét épületen).”

„Elfogadott álláspont: nem bonthatók részekre, kivéve, ha az ajánlatkérő objektíven indokolni tudja.”

A fenti álláspont a gyakorlati alkalmazásban is megjelenik. A központi ellenőrzés hatálya alá eső ajánlatkérők talán már tapasztalták is, hogy a Miniszterelnökség adott esetben (pl. ha az ajánlatkérő közbeszerzési tervében több hasonló, de fizikailag elkülönülő épületre vonatkozó építési beruházást észlel) rákérdezhet a részekre bontás szabályainak a betartására, illetve indokolásra hívhatja fel az ajánlatkérőt a részekre bontás jogszerűségének alátámasztására.

Lezárásképpen álljon itt a Példatárat kiadó szervezetek állásfoglalásaiban következetesen alkalmazott tétel: „az ajánlatkérőknek mindig az adott eset egyedi körülményeinek megfelelően kell megítélniük a műszaki és gazdasági funkcionális egység fennállását.” Ebből következően a Példatárban adott válaszok sem alkalmazhatóak automatikusan: minden esetben szükséges az adott közbeszerzések konkrét körülményeinek alapos vizsgálata.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.