Csak kirakom én a lakásból…!

Szerző(k): Dr. Hortobágyi Sándor | 2017.08.24 | Ingatlan

Szeretnék hangsúlyosan rávilágítani ezen blog több bejegyzésében (pl. itt, vagy itt, vagy itt) olvasható „örök klasszikus”, avagy a bérleti jog (esetleg más jogcímű lakáshasználat) megszűnését követő problémás helyzetek egyik fontos aspektusára, mielőtt bárki drasztikus lépésre szánná magát.

Meg nem ismételve a korábbi cikkek tartalmát, érdemes feleleveníteni, miszerint a lakást elhagyni nem kívánó személlyel szembeni „cseréljük le a zárat, amíg nincs otthon és vitessük el a dolgait egy őrzött helyre” megoldás birtokvédelmi eljárásra adhat alapot.

A birtokvédelmi eljárás lefolytatása ugyanakkor – a vitás szituáció okozta azonnali joghátrányok intenzitása szempontjából végeredményben sok – időt vesz igénybe, a jogerős határozat meghozataláig megváltozhat az a helyzet, amely miatt a sérelmet szenvedett fél fellépett, és az eljárás végén benne van a pakliban, hogy különösebben nagy szankció nem éri a tulajdona birtokát visszaszerző személyt.

Gondolhatnánk, hogy hát csak ennyi? Ezért még talán „érdemes” is lehetne vállalni a kockázatot, meg azt a minimális kárt, aminél többet nyerek a lakásom visszaszerzésével, nemde?

Nemde. A birtokvédelmi eljárás ugyanis egy polgári jogi eszköz, a fent vázolt magatartás ugyanakkor megvalósít egy büntetőjogi tényállást: úgy hívják, hogy magánlaksértés.

A büntetőjog magánlaksértésnél, jelen esetben azon belül a „másnak a lakásába, egyéb helyiségébe, vagy ezekhez tartozó bekerített helyre való bemenésben megakadályozása” fordulatánál más jogi érdeket (is) véd, mint a polgári jog. Ez a más jogi érdek az ún. „házi jog”, ami eltérő jogi kategória a birtoklástól. A házi jog – példabeli esetben – önmagában azt a tényt védi, hogy valakinek a lakhatására, az életvitelének helyeként, az otthonául egy adott lakás, helyiség szolgál, tekintet nélkül arra, hogy ezen helyiség használatára „polgári jogilag” fel van hatalmazva vagy sem.

Természetesen egy lakást önkényesen elfoglaló, rövid ideig ott tartózkodó személlyel szemben ez a védelem nem okvetlenül áll fenn, de maradjunk témánknál, ahol viszont igen: pl. egy volt bérlőnél, de akár egy szívességi lakáshasználó volt élettársnál is, akinek még annyi joga sincs az ingatlanban, mint a volt bérlőnek, aki legalább ellenérték fejében, szerződés alapján lakta az ingatlant meghatározott ideig.

Ezt gondoljuk végig a korábban már vázoltak mellett. Börtönbe kerülni, vagy más, büntetőjogi szankciót a nyakunkba húzni azért csak nem érdemes a jogszerű megoldások helyett… Helyezzük át a hangsúlyt a megelőzésre!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.