A postás mindig kétszer csenget! És a végrehajtó?

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. | 2018.07.26 | Követeléskezelés

A bírósági igényérvényesítés folyamatának elsőként jelentkező, de az egyik legbosszantóbb akadályának számít a keresetlevél kézbesíthetetlensége, amely probléma sztenderd megoldásaként alkalmazott hirdetményi kézbesítés–ügygondnok kettős sajnos meglehetősen költséges és időigényes alternatívát kínál.

De milyen lehetőségünk adódik még, amikor az adósunk „Ha nem tudom, nem fáj!” felkiáltás mellett tűzzel-vassal arra törekszik, hogy ellehetetlenítse a postai kézbesítés teljesítését? Sárkány ellen sárkányfű: kérjünk végrehajtói kézbesítést!

Bár a végrehajtói kézbesítés jogintézménye korábban is ismert és szabályozott volt, a 2018. január 1-jétől alkalmazandó új polgári perrendtartás – talán éppen a gyakorlati alkalmazás ösztönzésének céljával – emelte be az eljárásjogi kódexbe a következőkben ismertetendő rendelkezéseket.

A Pp. 141. § (1) bekezdése szerint a kézbesítés teljesülésében érdekelt fél kérelmére rendelhető el az irat végrehajtói kézbesítése, amennyiben a postai szolgáltató útján kézbesíteni megkísérelt keresetlevél, illetve az eljárást befejező érdemi határozat kézbesíthetetlen. Ezen a ponton fontos hangsúlyozni, hogy a fentiek irányadók a fizetési meghagyásos eljárás során is.

A hivatkozott rendelkezések alkalmazása során kézbesíthetetlennek a korábbi bejegyzésemben ismertetett akadályok közül az alábbi postai jelzéssel visszaérkező bírósági iratok minősülnek:

• „cím nem azonosítható”,
• „címzett ismeretlen”,
• „elköltözött”,
• „kézbesítés akadályozott”.

Az irat végrehajtói kézbesítését egy erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell indítványozni az eljárási díj (jelenleg 7500 forint) egyidejű megfizetése mellett. Na és mit kapunk ezért cserébe?

A végrehajtói kézbesítés előnyei között mindenekelőtt egy pszichológiai tényezőt kell említenünk: a tartozás megfizetésének elkerülhetetlensége az adósok jelentős többségében a végrehajtó színre lépésével tudatosul. Ha a végrehajtó antréját már a perindítás kezdetén felhasználjuk, elejét vehetjük az adós további rosszhiszemű eljárásának vagy éppen ugrásszerűen növelhetjük a fizetési hajlandóságát.

További előny, hogy a kézbesítési cím felkutatása érdekében a végrehajtó számos olyan hatóságot, szervezetet kereshet meg, amelyektől a felperes nem lenne jogosult adatigénylésre: a közhiteles nyilvántartásokon túl érdemi információval rendelkezhet az adós hollétéről a munkáltató, az adóhatóság vagy éppen a bankszámláját vezető hitelintézet is.

Természetesen az adós feltételezett tartózkodására vonatkozóan maga a kérelmező is tehet további javaslatokat, hiszen az ún. különleges kézbesítés keretében a végrehajtó akár munkahelyen, egészségügyi intézményben, szállodában vagy bármely más, pontosan meghatározható helyszínen is megkísérelheti az adós felkutatását.

Az irat tényleges kézbesítésének érdekében a végrehajtót a postáshoz képest jelentős többletjogosítványok is megilletik: a helyiségbe beléphet, az intézmény vezetőjétől vagy alkalmazottjától tájékoztatást kérhet, és a címzett jelenlétében a helyszínen hagyott kézbesítendő irata pedig abban az esetben is kézbesítettnek minősül, ha a címzett azt ténylegesen nem vette át.

Amennyiben tehát rendelkezünk némi információval az adós életkörülményeivel kapcsolatban, a végrehajtó eljárásával kiegészülve már számos lehetőségünk adódik az ilyen jellegű „pertaktika” elhárítására. A követelésérvényesítéssel kapcsolatos kockázatok áttekintése érdekében perindítás előtt forduljon bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőihez!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.