Követelést terhelő zálogjog III. – Biztos, hogy nem módosíthatjuk az alapszerződést?

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Sokolowski András | 2019.08.08 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A cikksorozatunk első részében már röviden meghatároztuk, hogy mi a teendő akkor, ha a velünk szemben fennálló követelésen az arra jogosult zálogjogot alapít egy harmadik fél javára. A cikksorozat második részében pedig megvizsgáltuk, hogy a zálogjog-alapítás pontosan mennyiben és hogyan érinti az eredeti kötelezett esetleges ellenköveteléseit. Jelen cikkünkben az elzálogosított követelés alapjául szolgáló szerződés módosításának és megszüntetésének lehetőségével foglalkozunk.

Gyorsan elevenítsük fel, hogy mi is történt az előző részekben! Filmsorozatos szakzsargonnal élve: „az előző részek tartalmából”…

Rudolf egy cégtől vitrines szekrényeket vásárolt, aminek értelmében a cég a szekrények egy adott időpontra történő leszállítását és eladását, míg Rudolf a leszállítást követően a vételár megfizetését vállalta. A teljesítés előtt a cég (mint zálogkötelezett) – a vonatkozó törvényi előírások betartásával – arról tájékoztatta Rudolfot (mint az elzálogosított követelés kötelezettjét), hogy a szekrények őket megillető vételárára egy másik cég (mint zálogjogosult) javára követelést terhelő zálogjogot alapított.

Főhősünk – mivel lelkes olvasója cikkeinknek – már tudja, hogy a fenti esetben kinek kell fizetnie. Továbbá azt is tudja, hogy kivel szemben érvényesítheti esetleges ellenköveteléseit.

Azonban Rudolf menet közben rájön, hogy az általa rendelt szekrények mégsem mutatnának olyan jól a nappaliban, így szeretné megszüntetni a követelés alapjául szolgáló szerződést. Szerencséjére a szekrényt eladó cég nem gördít akadályt a megszüntetés elé.

Igen ám, de van egy kis bökkenő: vajon mit szól majd ehhez a másik cég mint zálogjogosult? Egyáltalán megszüntethető vagy módosítható az alapszerződés ilyen esetekben?

Szerencsére a jogalkotó viszonylag egyértelműen szabályozza a kialakult helyzetet.

A törvényi rendelkezés ugyanis kimondja, hogy ha Rudolfot már értesítették a zálogjog megalapításáról, akkor a másik céggel (mint zálogjogosulttal) szemben hatálytalan az alapszerződés megszüntetése vagy olyan módosítása, amely a zálogjogosult cég kielégítési jogát hátrányosan érinti vagy egyébként a zálogfedezetet csökkenti. Tehát jelen esetben Rudolf és a szekrényt eladó cég nem szüntetheti meg a szerződést, hiszen ezzel megszűnne a zálogfedezet, ami nyilván hátrányosan érintené a zálogjogosult céget.

A fenti korlátozás alól azonban van egy kivétel. Ha ugyanis a zálogjogosult cég hozzájárul a szerződés megszüntetéséhez vagy módosításához, akkor az hatályossá válik.

Összegezve, a törvényi szabályozás tehát egyértelműen a zálogjogosultat és a zálogtárgyat (követelést) védi, ami alapjaiban befolyásolhatja, és igencsak megnehezítheti a szerződő felek (jelen esetben Rudolf és a szekrényt eladó cég) helyzetét. Így már csak ezért is fontos, hogy legalább alapszinten tisztában legyünk a követelést terhelő zálogjog szabályaival.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.